Gubacs – 6.szám – November hónap szentje: Árpád-házi Szent Erzsébet

November hónap szentje:
ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET

Erzsébet 1207-ben  Sárospatakon, az uralkodópár harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja II. András magyar király, édesanyja pedig az andechs-meráni családból származó Gertrúd volt.

szentimrei_jeno__szent_erzsebet_legendaja_1996037_2557

Erzsébet a szolgáló szeretet szentje.

Szüleitől, környezetétől nagyon sok vallásos indíttatást kapott, de ő magában is nagyon kiskora óta megvolt az imára és a szeretetszolgálatra való hajlam. Játék közben is be-be ugrott a templomba picit imádkozni. Szívesen ajándékozta dolgait szegényebb társainak, korán kezdett koldusoknak alamizsnát osztogatni.

Árpád-házi hercegnőként nem sokat tartózkodhatott családja körében, hiszen II.  András már négy esztendős korában eljegyezte Erzsébetet a türingiai őrgróf legidősebb fiával, Lajossal. Egy évvel később pedig leendő apósa, I. Hermann udvarába, Eisenachba küldte gyermekét.

A hercegnő mindössze 14 esztendős volt, mikor egybekelt Türingia örökösével. Lajos és Erzsébet házassága – a feljegyzések szerint – boldog és harmonikus lett, az évek során három gyermekük született. Mindennek dacára a rokonság mégsem volt elégedett a hercegnővel, mivel II. András leánya egyfelől nem volt hajlandó alávetni magát az udvari etikettnek, másfelől pedig szokatlanul buzgó vallásosságról tett tanúbizonyságot – például vezeklőövet hordott, és a kor szerzetesi szokásai szerint ostorozta magát –, ami számos karitatív intézkedésben is megnyilvánult.

Erzsébet számos kórházat alapított, ahol gyakorta személyesen is kivette a részét a gyógyításból. Miután pedig férje 1225-ben keresztes hadjáratra vonult a Szentföldre, ő vette át az államocska irányítását, és hatalmát a szegények érdekében használta fel.

220px-Rosenwunder

A rózsacsoda – 1525 körüli kép, a szerzője ismeretlen

A hercegnő éhínség idején kinyittatta az uralkodói éléskamrákat, télire pedig mindazokat befogadta palotájába, akik fedél nélkül maradtak. Ezt a határtalan adakozást természetesen a türingiai őrgróf fivérei és a család tagjai nem tűrték szó nélkül, amiről Erzsébet leghíresebb legendája is híven tanúskodik. Eszerint ugyanis a hercegnő egy napon élelmiszert csempészett ki a rászorulóknak, rokonai pedig megállították, és megkérdezték, mit visz magával. Mivel a fiatalasszony el akarta titkolni szándékát, azt mondta, rózsák vannak a kötényében, az Úr pedig egyszeriben virágokká változtatta a kenyeret, hogy Erzsébetnek ne kelljen hazudnia.

 

A hercegnő sorsa azonban hamarosan szomorúra fordult, mivel a hazafelé tartó Lajos 1227 szeptemberében életét vesztette a keresztesek között kitört járványban. Erzsébetet nagyon megviselte férje halála, a gyász hatására pedig még inkább a hit és az aszketikus életmód felé fordult. A gyász fájdalmát sógorainak üldözése csak fokozta, de most már ő sem bírta elviselni ezt a számára oly idegen világot. Az élettörténetét ettől kezdve a legendák fátylán keresztül ismerjük. Tudni kell azonban, hogy életét Erzsébet ettől kezdve tudatosan is alakította. Törekedett a mindent meghaladó önfeláldozás és szolgálat megvalósítására.

Az őrgróf nélkül a wartburgi vár üressé vált az özvegy számára, ezért gyermekeivel együtt Eisenachba, majd a bambergi püspökhöz ment, és fonásból tartotta el a csonka családot.

Untitled

Szent Erzsébet-főszékesegyház; a “kassai dóm” (előtérben a Szent Mihály kápolna)

IX. Gergely pápa és vendéglátói hiába kérlelték, hogy házasodjon újra. Férje barátainak a nyomására visszafogadták később Wartburgba, ő azonban nem érezte ott jól magát, 1228-ban elvonult Marburgba, és ott ferences harmadrendi szerzetes lett. Ekkor IX. Gergely pápa személyesen rendelte Erzsébet gondoskodójává azt a marburgi Konrád mestert, aki már Lajos életében is lelki vezetője volt Erzsébetnek.

Konrád mester segítette Erzsébetet életszentségi hajlamának kibontakozásában. Kérlelhetetlenül szigorú volt. Kegyetlenül büntetett, a természeti hajlandóságokat igyekezett elfojtani. Erzsébet jó tanítvány volt, semmi sem zavarta meg vidámságát. Lelki szárnyalását viszont csak nehezen lehetett féken tartani.

Bár édesapja, II. András többször is hazahívta őt országába, az özvegy élete végéig a karintiai kisvárosban maradt. Erzsébet – aki a monda szerint megjósolta halála napját – 1231. november 17-én, mindössze 24 esztendős korában fejezte be életét, mivel aszketikus életmódja idővel teljesen felőrölte egészségét.

jpg_fotok

Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom; Budapest, Rózsák tere

A hercegnő halálát számos csodás esemény – például gyógyulás – kísérte, így aztán IX. Gergely pápa hamarosan megindította a köztiszteletben álló fiatalasszony kanonizációs eljárását. Halála után négy évvel, 1235. május 26-án IX. Gergely pápa szentté avatta. Édesapja még megélte lánya szentté avatását

 

Az Árpád-házi hercegnő kultusza a Német-Római Birodalom és Magyarország mellett idővel Itáliában, angol földön, de még az Újvilágban is elterjedt: hazánkban IV. Béla emeltetett először templomot húga tiszteletére – Kápolnán –, napjainkban pedig olyan kegyhelyek őrzik emlékét, mint a kassai dóm, vagy a budapesti VII. kerületben található Szent Erzsébet-plébániatemplom, mely – ugyancsak a hercegnőre utalva – a Rózsák terén áll. A nagyvilágban többek között Marburgban, Londonban, Párizsban, illetve a kolumbiai Bogotában is ápolják Erzsébet kultuszát.

Tizenkét életszabály marburgi Konrádtól Árpád-házi Szent Erzsébet számára

  1. Önkéntes szegénységben viseld el türelmesen a megvetést.
  2. Melengesd szíveden az alázatot.
  3. Hagyj fel az emberi vígasszal, és a test örömeivel.
  4. Légy irgalmas felebarátodhoz.
  5. Szívedből és gondolataidból soha ne hiányozzék Isten.
  6. Köszönd meg Istennek, hogy halála által megszabadított a pokloktól, és az örök megsemmisüléstől.
  7. Mivel Isten Fia sokat szenvedett érted, hordjad te is türelemmel keresztedet.
  8. Szenteld magad testestől-lelkestől Istennek.
  9. Emlékezzél gyakorta arra, hogy Isten kezének műve vagy, ezért törekedj arra, hogy majd egyesülhessél Vele.
  10. Amit te kívánsz az emberektől, hogy megtegyék érted, azt tedd meg te is őérettük.
  11. Gondolj mindig arra, hogy rövid az emberélet, és a fiatalok éppúgy meghalnak, mint az öregek, ezért törekedjél szüntelenül az örök életre.
  12. Bánd mindig bűneidet, és könyörögj Istenhez, hogy azokat bocsássa meg neked.

IX. Pius pápa Árpád-házi Szent Erzsébet özvegy közbenjárását kérő imája

Szent Erzsébet, világító példádon felismerheti a világ, mire képesítheti a szeretet, a hit és az alázat a keresztény lelket. Szíved minden erejével egyedül és csupán Istenedet szeretted, tiszta és bensőséges szeretetet ajándékoztál neki. Ezért már itt a földön megízlelhetted a mennyország örömeit és gyönyörűségeit, amelyek azokra a lelkekre várnak, akik hivatalosak az imádásra méltó isteni Bárány lakomájára. Földöntúli világosság, rendíthetetlen hit töltött el téged. Az Evangélium nemes leánya voltál. Felebarátodban Urunkat, Jézus Krisztust láttad. Ezért lelted örömedet abban, hogy a szegényekkel legyél, nekik szolgálj, felszárítsd könnyeiket, bátorságot önts beléjük, mindenféle szükséges szolgálatot teljesíts irántuk betegségeikben és szenvedéseikben egyaránt, amelyeknek mi, emberek, alávetettek vagyunk. Szeretetre méltó Szent Erzsébet! Téged egészen különleges módon szeretett Isten. Légy most a mennyben lelkünk oltalmazója, és segíts minket, hogy mindjobban tetszhessünk Jézusnak! A magas mennyből tekints le reánk! Tekinteted már súlyos betegségekből meggyógyított embereket itt a földön. Mi itt élünk a világban, ebben a rossz, romlott, az Isten ügyeivel szemben közönséges világban. Ezért fordulunk hozzád bizalommal. Kérd az úrtól értelmünk megvilágosodását és akaratunk megerősödését, hogy megtaláljuk lelkünk békéjét és az igaz szeretetet. Ámen.

 

Legendák Erzsébetről

* Az egyik napon megjelent nála egy magyar küldöttség, élén egy tekintélyes úrral. András király azért küldte őket, hogy vigyék haza Erzsébetet Magyarországra. Mikor végre rátaláltak, foltozott ruhában a rokka mellett ült. A küldöttséget vezető úr felkiáltott elkeseredésében: ,,Ki látott már királylányt rokkánál!”

* Az egyik udvari ember házában adtak szállást Erzsébetnek és gyermekeinek. A háziúr nagyon gorombán bánt vele, úgy kezelte mint egy bolondot, és lépten-nyomon sértegette. Amikor Erzsébet elhagyhatta ezt a szállást, a falaknak és a tetőnek megköszönte, hogy oltalmazták, és hozzátette: ,,Szívesebben mondanék köszönetet az embereknek is, de nincs miért”.

* Ezt az esetet, a legelső német életrajzírója jegyezte föl: Lajos távollétében Erzsébet befogadott a várba egy leprás beteget, sőt urának ágyába fektette, hogy állandóan mellette lehessen és szolgálhassa. Egy váratlan pillanatban hazatért a férje. Jelentették neki a történteket, s Lajos szívében egy pillanatra borzadás és rosszallás ébredt. Mikor azonban belépett a szobába ,,Isten, az Úr megnyitotta belső látásának szemét”, és meglátta a tulajdon ágyában a megfeszített Krisztust. ,,Lelkesen tekintett Erzsébetre, és így szólt: Erzsébet, édes nővérem! Ilyen vendéget igazán gyakran fektess az ágyamba! Ezt nagyon meg kell köszönnöm neked!”

* Egy közmondás szerint, ha a füvet este letiporják, reggelre talpra áll. Erzsébet is ilyen volt. A barátainak sikerült elérniük, hogy megkapja özvegyi részét és a gyermekeit illető örökséget. A kapott javakból ünnepet rendezett, és vagyona negyedrészét saját kezűleg osztotta szét a szegények között. Beesteledett, mire mindenkinek átadhatta adományát. Mikor látta, hogy az öregek és betegek arra készülődnek, hogy a szabadban töltsék az éjszakát, kenyeret adott nekik, nagy tüzet rakatott, hogy melegedhessenek, és elrendelte, hogy mossák meg a szegények lábait. Az egyik ember dúdolni kezdett egy dalt, s hamarosan mindenki énekelt a tűz körül. Erzsébet boldog volt, és azt mondta társnőinek: ,,Látjátok, mindig mondtam, hogy csak vidámmá kell tenni az embereket!”
A középkorban elevenen élt a Szent Erzsébet zarándoklat hagyománya. Bár tisztelete az azóta eltelt évszázadokban is összekötötte a lelkeket, nem volt valóságos, kijelölt út, amit az újkori zarándokok bejárhattak volna. A kassai polgárok Szent Erzsébet tiszteletére emelték a Kárpát-medence legjelentősebb gótikus templomát. A két kultuszhelyet 2011 óta gyalogos zarándokút köti össze. Sárospatakról indulva érkezünk a kassai dómhoz. A természeti szépségekben, történelmi és szakrális emlékekben gazdag utat végigjárva, a zarándok Szent Erzsébettel bejárhat egy belső utat is, amely a csenden keresztül a lélek békéjéhez, a rend nyugalmához vezet, befogadva Szent Erzsébet üzenetét:
“Tegyétek boldoggá az embereket!”

p1000716_1

Árpád-házi Szent Erzsébet ikon – Makláry Zsolt alkotása

Az ikonkép egyben ereklyetartó is. A koronájába illesztették Árpád-házi Szent Erzsébet koponyaereklyéjét, amely az olaszországi Viterbo domonkos kolostorában őrzött fejereklye kis darabkája. A stilizált rózsát formáló aranyozott réz ereklyetartó Révész László ötvösművész munkája. A Sárospatak-kispataki görög katolikus kápolnában immáron Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje előtt is tiszteleghetünk

220px-Szent_Erzsébet_Szentendre

 

2007-ben, a Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára meghirdetett jubileumi esztendőben, Szentendrén a Péter-Pál templom előtti tér a Szent Erzsébet tér nevet kapta. Ez év november  18-án avatták fel Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész által készített domborművet, mely Szent Erzsébetet úgy ábrázolja, amint éppen lehajol egy nélkülözőhöz. A művész az assisi Szent Ferenc bazilika altemplomában található Szent Erzsébet-ábrázolás mintájára formázta meg Erzsébet alakját.

Az idén 25 éves szentendrei Karitász Közösség is Szent Erzsébet nevét viseli.

Forrás:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1231_november_17_arpad_hazi_szent_erzsebet_halala/
http://szenterzsebetut.hu/imadsagok)
http://www.katolikus.hu/szentek/1119.html
Magyar Kurír, 2008.
https://rkegy.hu/hir/arpad-hazi-szent-erzsebet-ikonszentelese-sarospatakon
http://konyvtar.vaciegyhazmegye.hu/SZENT_ERZSEBET.pdfh
Reklámok

One thought on “Gubacs – 6.szám – November hónap szentje: Árpád-házi Szent Erzsébet

  1. Visszajelzés: Novemberben Árpád-házi szentjeinkre emlékeztünk | 914. sz. Endre Cserkészcsapat

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.